Vegyes érzéseim vannak. Nagyon olcsón adtunk mindent, tényleg. Bőven az anyagár alatt, csak hogy a gyerekeknek biztosan legyen belőle némi zsebpénz. Azt hittem, semmit sem kell majd hazavinnünk. Ehhez képest alig adtunk el valamit, azt a pár dolgot is ismerősök vették meg. Jellemző (ti. a svábokra), hogy először nem a portékát nézik, hanem hogy ki árulja. Ha nem vagy ismerős, az árud már nem is érdekes.
Ami viszont várakozáson felül fogyott, az a mézeskalács és a muffin. Pedig ezeket a lányomék osztálypénzébe ajánlottam fel, még csak nem is adtuk olcsón (50 Ft/db), de ezek mégis jól fogytak. Erre a vasárnapra már csak sütni fogok, semmi mást nem készítek.
Ennek ellenére jó volt a hangulat, jól éreztük magunkat, bár nagyon hideg volt, még a szél is feltámadt.
Nnnna, akkor a képek.
ilyen mézeseket sütöttünk, mintásak, jópofák
minden muffin közepébe egy darab csoki vagy karamell került
a vásári képeket a fiam készítette
