Láttam egy nagyon jó ábrát a napokban egy blogon, de most nem találom. Így az eredeti angol szöveget megmagyarítva elkészítettem ezt az ábrát, mert annyira lényegre törő, miközben arcul-csapóan igaz.
Azt kéri a 9 éves lányom, hogy tanítsam meg varrni. Na jó, de hogyan kezdjek hozzá? Mert hogy ő úgy képzeli, hogy ma megmutatom, holnap meg már egyedül varrja a babaruhákat...
Szóval aki keveredett már hasonló kalamajkába, kérem, segítsen!!!
Imádom a színátmenetes fonalakat, bár általában drágábbak a simáknál, legnagyobb sajnálatomra. Ebből most sapka készült, nem a képen látható lánynak, hanem a nagyobbnak, de most csak ő volt kéznél a fotózáshoz. Bolondos, göcsörtös kis fonal, de egyáltalán nem szúrós, ellenkezőleg, kellemes puha.
A sálam pedig kivirágzott, ahányszor csak ránézek, mosolyt csal az arcomra. Nem vicc, tényleg :)
Ezer éve nem varrtam babát, és hát meg is látszik, hogy kijöttem a gyakorlatból. De attól függetlenül jól esett készíteni :) Igen megérdemelten a Kócoska nevet kapta.
A horgolmány mellette életem első amigurumija. Macska akart lenni, jól kézbe fogható darab. Arra pont jó, hogy kitapasztaljam, mik az amigurumi horgolás buktatói, tehát a következő már vélhetően sokkal jobb lesz.
És a fő: a legkisebb gyerekemnek, akinek mindkettőt készítettem, nagyon tetszenek. Ő a leghűségesebb közönségem :)
A Pataki-tál nemcsak húsételek remek összhangjának kiváló elősegítője...
de még kenyérsütésre is alkalmas.Ez egy kisebb cipó fél kiló lisztből, a legalapabb recept szerint (csak liszt, víz, só, élesztő, olaj). Legközelebb 2x vagy 3x ennyiből sütöm, mert bőven elfér. Sütés menete: a tálat legalább 1 órára beáztatjuk, kikenjük olajjal-liszttel (előtte kitöröljük belül, az enyém mázas, szóval könnyű), majd beletesszük a megkelt tésztát, tetejét bevágjuk. Rátesszük a Patakira a tetejét, és a hideg sütőben magas hőfokon (kb. 200-220 fok) 20 perrcig sütjük, majd lejjebb vesszük a hőfokot úgy 175 fokra, és 40 percig sütjük -az utolsó 20 percnél kivesszük, megkenjük vizes ecsettel, a tetejét már nem tesszük vissza rá.
ha több lisztből sütjük, értelemszerűen a sütési idő is nő.
Ebből a fonalból nem mertem sokat venni (2 gombóc), mert féltem, hogy szúrni fog. De nem! Igazán kellemes anyaga van meghorgolva is, és már bánom, hogy nem vettem többet, hiszen nagyon jó áron van.
Egy pimasz kis sálacska készült belőle magamnak, amire 1 gombócnyi fonal pont elég lett - még kerül a végeire egy-egy horgolt virág, ha kitaláltam, milyen színből legyenek.
Úgy állunk, hogy ebből a fonalból el is használtam egy gombóccal, és ebből lett a képen látható hosszúságú darab. Rövid. Úgy 30 cm, ránézésre. Van ugyan még egy gombolyagom, de akkor is elég rövidke egy sálhoz.
Nem tudom, mi legyen.
1. veszek még hozzá 2-t ---ezt nem hiszem, mert nagyon megdrágítaná
2. csak egy nyak körül záródó izé lesz, mint pl. ez
3. sima barna fonallal fogom ügyesen kiegészíteni
Azt hiszem, a 3. pont lesz.
Az a baj, hogy ez a fajta fonal éppenséggel azok közül való, ahol a széthúzott szál egész keskeny. Emiatt a kész kötés nem lesz olyan szellős, igazán könnyed, mint amilyet én kigondoltam. Ennek a rövid példánynak meglehetős súlya van, tehát nem igazán tavaszi darab, inkább őszi-téli. Szóval ha majd látok olyat nembrutáláron, ami szélesebb, akkor olyat veszek majd.
És akik belevágnának, itt a videó, amiről meg lehet tanulni könnyen az elkészítését:
Muszáj volt -ugye érthető, mennyire sürgető ilyenkor a késztetés :) - kipróbálni a Flamenco fonalat, annyira akartam magamnak egy ilyen sálacskát. Még csak egy kis darab van kész, de már látszódik a textúrája, amibe beleszerettem.
És továbbra sem szeretek kötni. Nekem a horgolás sokkal szórakoztatóbb.